Tudnivalók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (KGFB)

Miért kötelező a KGFB?

A kötelező biztosítást 2010. január 1-től a 2009. évi LXII. törvény szabályozza, mely alapján minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani. Közúti forgalomban csak érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel lehet részt venni.

A KGFB nem csak a gépjármű üzembentartója, hanem a Biztosító számára is kötelező. Ez azt jelenti, hogy a Biztosító nem utasíthatja vissza az ügyfél ajánlatát, hanem köteles befogadni. Kivétel ez alól, ha a Biztosító az aktuális biztosítási időszakot megelőzően az üzembentartó biztosítási szerződését évfordulóra felmondta, vagy a biztosított szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.

Számítsa ki kötelező biztosítását!

Szerződésre kötelezettek

A kötelező felelősségbiztosítás szerződés megkötésére a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó kötelezett. Amennyiben nincs üzembentartói bejegyzés, akkor a mindenkori tulajdonosnak kell a kötelező biztosítást megkötni. Amennyiben egy adott gépjármű esetében a tulajdonos és az üzembentartó személye nem azonos, akkor a KGFB-t csak az üzembentartó kötheti meg (megszűnt a szerződő személyére korábban alkalmazott választási lehetőség). Amennyiben évközben üzembentartó bejegyzésére kerül sor, akkor az üzembentartói bejegyzéssel a tulajdonos által kötött kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megszűnik, és az üzembentartónak kell arról gondoskodnia. A bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő személyéhez fűződnek.

Nem lehet a biztosítás szerződője a gépjármű bérlője, használója stb. még abban az esetben sem, ha azt szerződésben határozták meg, de a forgalmi engedélybe nem kerül bejegyzésre.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szolgáltatása

A kötelező biztosítás alapján a Biztosító helytállási kötelezettsége nem korlátlan, de igen magas a kártérítés maximális összege:

dologi károk esetén: 500 000 000 Ft/káresemény
személyi sérüléses károk esetén: 1 600 000 000 Ft/káresemény

Ezen összegek magukba foglalják az egy káresemény kapcsán felmerült összes, bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, beleértve az igényérvényesítés költségeit és a kamatokat is.

A kötelező biztosítás területi hatálya

A biztosítási szerződés területi hatálya az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országai területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött. A nemzetközi megállapodásban részt vevő országok listáját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete teszi közzé.

A kötelező biztosítás időtartama

Új gépjármű esetén a forgalombahelyezés napjától, használt gépjármű esetében pedig a tulajdonszerzés, azaz az adásvételi szerződés keltének napjától kell az üzembentartónak a kötelező biztosítási szerződést megkötni. Amennyiben a szerződéskötésre csak később kerül sor, a szerződő köteles az eltelt időre úgynevezett fedezetlenségi díjat fizetni.

A biztosítót a biztosítási díj a kockázatviselés kezdetének napjától a kockázatviselés végének napjáig illeti meg.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében határozatlan időtartamra jön létre. A biztosítási időszak a 2010. január 2. előtt hatályba lépett kötelező biztosítási szerződések esetén egy naptári év, azaz minden év január 1-től december 31-ig tart. A 2010. január 2-án, vagy azt követően hatályba lépett KGFB szerződések esetén a biztosítási időszak a szerződéskötéstől (kockázatviselés napjától) számított egy évig, azaz 365 napig tart.

Egy biztosítási időszak alatt a szerződést csak érdekmúlás okkal (pl. eladás vagy forgalomból kivonás) lehet megszüntetni. A 2010. január 1-től hatályos új törvény lehetőséget biztosít a feleknek, hogy évközben közös megegyezéssel is megszüntethessék a közöttük fennálló KGFB szerződést.

Amennyiben a biztosítási időszak tartama alatt a kötelező biztosítás díjnemfizetés miatt szűnik meg, az üzembentartó köteles a szerződését a biztosítási időszak hátralevő részére ugyanannál a biztosítónál megkötni, ahol a korábbi szerződése díjnemfizetéssel megszűnt. Fontos! Az új törvényi szabályozás értelmében a szerződőnek arra az időszakra, amikor a biztosító kockázatviselése nem állt fenn, úgynevezett fedezetleségi díjat kell fizetnie, amelyet az aktuális biztosító számít ki, és amelynek a MABISZ GKI által meghirdetett egyedi díjszabás az alapja.

A szerződés hatálya alatt további felelősségbiztosítási szerződés ugyanarra a biztosítási időszakra érvényesen nem köthető.

Határozott időszakra szóló kötelező biztosítást csak az ideiglenes rendszámmal ellátott gépjárművek esetében lehet kötni (pl. „P”, „V”, „Z” vagy „E” rendszámok esetén).

Határozott időtartamra kötött szerződés a biztosítási határnap elteltével automatikusan megszűnik.

A díjfizetés módja és gyakorisága

A kötelező biztosítási díj fizethető havonta, negyedéves, féléves vagy akár éves gyakorisággal is. A díjfizetés történhet csoportos beszedési megbízással, egyéni átutalással vagy postai csekken, azonban csekkes díjfizetés esetén a havi gyakoriság nem választható.

A biztosítás díja mindig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik.

Ismerkedjen meg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást szabályozó rendelkezésekkel.

Olvasson további részleteket a kötelező biztosítással kapcsolatban: