Figyelem!

Tisztelt Ügyfelünk! Felhívjuk szíves figyelmét, hogy KGFB biztosítóváltás esetén a felmondásokat – a törvényes határidők betartása mellett - csak abban az esetben áll módunkban továbbítani aktuális felelősségbiztosítója felé, amennyiben szabályos felmondó nyilatkozata legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző 35. napig megérkezik társaságunkhoz (akár postai úton, akár telefax útján továbbítja azt). Ellenkező esetben Önnek személyesen kell intézkednie aktuális KGFB szerződésének felmondásáról úgy, hogy szabályos felmondó nyilatkozata igazolható módon, legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző 30. napig megérkezzen aktuális felelősségbiztosítójához.
2012 KGFB biztosítóváltás

Kötelező biztosítás gyakori kérdések


Miért jó, ha az interneten kötöm kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésemet?

Kényelmes, gyors és a nap bármely időszakában elérhető.

Hogyan tudom igénybe venni a portál szolgáltatását?

Portálon a Kötelező biztosítás kalkulátor menüpont alatt elhelyezett Üzletszabályzat és Használati útmutató részletest tájékoztatást nyújt a portál szolgáltatásainak igénybevételéről, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kalkulátor használatáról.

Miért kötelező a kötelező?

A 2009. évi LXII. törvény szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani.

A gépjármű kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető a Magyar Köztársaság területén.

Milyen gépjárművekre kell kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötni?

A közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) első számú függelékének II. b) pontjában meghatározott - gépjárművekre, pótkocsikra, félpótkocsikra, mezőgazdasági vontatókra, négykerekű segédmotoros kerékpárokra (quad), lassú járművekre és munkagépekre, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpárra.

Számítsa ki, és kösse meg kötelező biztosítását!

A biztosítónak is kötelező?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást szabályozó törvény szerint a biztosítónak a törvényben meghatározott összeghatárig ajánlat elfogadási kötelezettsége van.

Kivéve két esetet:

  • díjnemfizetés miatt törölt szerződést a biztosító a törlést követő biztosítási évben nem köteles befogadni,
  • biztosító által felmondott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást a törlést követő biztosítási évben nem köteles befogadni.

Mikor nem köteles elfogadni a Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatot?

Az a biztosító, amely az ajánlattevővel az adott biztosítási időszakra felelősségbiztosítási szerződést kötött, és ezt a biztosítottnak a biztosítási évfordulóra felmondta vagy az adott biztosítási időszakban a biztosított szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzembentartónak az adott biztosítási időszakot közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

Ki lehet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés szerződője?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerződője a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartó, ennek hiányában a tulajdonos lehet.

A forgalmi engedélybe év közben üzembentartót jegyeztek be. Megkötheti-e az üzembentartó a kötelező biztosítást?

Ha év közben üzembentartó váltás történik, az (új) üzembentartónak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie. Az üzembentartó bejegyzésének időpontjától a korábbi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés érdekmúlás miatt megszűnik.

Mi a teendő, ha az üzembentartói bejegyzés év közben törlésre kerül?

Az üzembentartói bejegyzés törlésével egyidejűleg az üzembentartó által megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnik. Amennyiben új üzembentartó kerül bejegyzésre, akkor az új üzembentartónak, ennek hiányában a tulajdonosnak kell új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötnie a gépjárműre az üzembentartói bejegyzés törlésének napjától.

Mi az a Mabisz-díj?

2009.12.31-ig az elmaradt díjat nevezték Mabisz-díjnak. 2010.01.01-től az elmaradt díjat Fedezetlenségi díjnak nevezzük.

Mi az a Fedezetlenségi díj?

Az adott gépjármű vonatkozásában az üzembentartó biztosítási kötelezettségének – a szünetelés időtartamának, valamint az üzembentartó önhibáján kívül eső, hitelt érdemlően igazolt okból bekövetkező díjnemfizetés időtartamának kivételével – díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj.

Számítsa ki, és kösse meg kötelező biztosítását!

Mikor kell befizetni a kötelező felelősségbiztosítás első díját?

A díj mindig a kockázatviselés kezdetének első napján esedékes, de annak legkésőbb a szerződés kockázatviselésének kezdetétől számított 60 napon (türelmi idő) belül kell a biztosítótársaság számlájára beérkeznie. A befizetéshez szükséges díjbekérőt, csekket a biztosítótársaság küldi meg a szerződő részére. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. Legyen körültekintő, mert abban az esetben sem hivatkozhat a Biztosító (jogosulti) késedelmére, ha a befizetéshez szükséges csekk vagy átutalási megbízás (értesítő) nem érkezik meg időben a szerződőhöz.

Ezért javasoljuk, hogy a szerződő ilyen esetben fáradjon be a Biztosító legközelebbi ügyfélszolgálati irodájába, ahol a biztosítási díjat személyesen készpénzben fizetheti meg, vagy a Biztosító bankszámlájára eseti utalással teljesítheti a gépjármű forgalmi rendszámára és a kötvényszámára való hivatkozással.

Mi az a türelmi idő?

A díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnemfizetéssel megszűnik.

Mi a teendő, ha nem érkezik meg kötelező biztosítási szerződésem befizetési csekkje?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj rendezése minden esetben a szerződő kötelezettsége. Abban az esetben sem hivatkozhat a Biztosító (jogosulti) késedelmére, ha a befizetéshez szükséges csekk vagy átutalási megbízás (értesítő) nem érkezik meg időben a szerződőhöz.

Ezért javasoljuk, hogy a szerződő ilyen esetben fáradjon be a Biztosító legközelebbi ügyfélszolgálati irodájába, ahol a biztosítási díjat személyesen készpénzben fizetheti meg, vagy a Biztosító bankszámlájára eseti utalással teljesítheti a gépjármű forgalmi rendszámára és kötvényszámára való hivatkozással.

Mi a teendő, ha kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjamat biztosító nem vonja le a bankszámlámról?

A kötelező felelősségbiztosítási díj rendezése minden esetben a szerződő kötelezettsége. Abban az esetben sem hivatkozhat a Biztosító (jogosulti) késedelmére, ha a befizetéshez szükséges csekk vagy átutalási megbízás (értesítő) nem érkezik meg időben a szerződőhöz.

Ezért kérjük, hogy a szerződő ilyen esetben fáradjon be a Biztosító legközelebbi ügyfélszolgálati irodájába, ahol a biztosítási díjat személyesen készpénzben fizetheti meg, vagy a Biztosító bankszámlájára eseti utalással teljesítheti a gépjármű forgalmi rendszámára és kötvényszámára való hivatkozással.

Javasoljuk továbbá, hogy keresse fel bankszámláját vezető pénzintézetet, és ellenőrizze a sikertelen levonás okát. (A leggyakoribb problémák egyike a korábban megadott nem megfelelő limit, illetve a bankszámla fedezethiánya...)

Mi a teendő, ha elfelejtettem befizetni kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díját?

Amennyiben a szerződő nem fizette be kötelező biztosításának díját, és a biztosítótársaság törölte a szerződést díjnemfizetés miatt, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást újra kell kötni. Az újrakötés az adott biztosítási időszak hátralévő részére csak annál a társaságnál lehetséges, ahol az előző szerződés megszűnt. A korábban be nem fizetett díjat – Fedezetlenségi díjat - az új szerződés megkötésekor egy összegben be kell fizetni.

Felhívjuk szíves figyelmét, ha évközben más társaságnál köti újra – a korábban díjnemfizetés miatt megszűnt – kötelező felelősségbiztosítási szerződését, akkor az érvénytelen, az esetleges károkból eredő kötelezettség a szerződőt terheli.

Számítsa ki és kösse meg velünk kötelező biztosítását!

Mit jelent a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás bonus-malus rendszere?

A biztosítók a kármentességet díjkedvezménnyel (bonus), míg a károkozást pótdíjjal (malus) szankcionálják.

A kötelező biztosítás bonus-malus rendszerének alapelveit 2011. június 15-től a 21/2011 (VI.10.) NGM rendelet szabályozza (2011. június 15-ig a 19/2009. PM rendelet volt hatályos), amit minden biztosítónak alkalmaznia kell. De a biztosítóknak van lehetőségük ettől a szabályozástól eltérni, lehetőség van egyes pontokat (pl. bonus kedvezmények mértéke) egyedileg meghatározni.

A kötelező felelősségbiztosítási rendszerben egy alap (A00), 10 bonus és 4 malus osztály van. A biztosítók a következő biztosítási időszakra a szerződéseket az alábbi táblázatban meghatározott módon sorolják osztályokba, figyelembe véve az okozott károk darabszámát:

Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi és motorkerékpár esetén
Kiinduló osztály Megfigyelési időszakban figyelembe vett károk
0 kár 1 kár 2 kár 3 kár 4 vagy több kár
B10 B10 B08 B06 B04 M04
B09 B10 B07 B05 B03 M04
B08 B09 B06 B04 B02 M04
B07 B08 B05 B03 B01 M04
B06 B07 B04 B02 A00 M04
B05 B06 B03 B01 M01 M04
B04 B05 B02 A00 M02 M04
B03 B04 B01 M01 M03 M04
B02 B03 A00 M02 M04 M04
B01 B02 M01 M03 M04 M04
A00 B01 M02 M04 M04 M04
M01 A00 M03 M04 M04 M04
M02 M01 M04 M04 M04 M04
M03 M02 M04 M04 M04 M04
M04 M03 M04 M04 M04 M04

Számítsa ki, és kösse meg kötelező biztosítását!

Bonus-malus osztályba sorolás tehergépjármű, busz, vontató, mezőgazdasági vontató esetén
Kiinduló osztály Megfigyelési időszakban figyelembe vett károk
0 kár 1 kár 2 kár 3 kár 4 vagy több kár
B10 B10 B09 B08 B07 B06
B09 B10 B08 B07 B06 B05
B08 B09 B07 B06 B05 B04
B07 B08 B06 B05 B04 B03
B06 B07 B05 B04 B03 B02
B05 B06 B04 B03 B02 B01
B04 B05 B03 B02 B01 A00
B03 B04 B02 B01 A00 M01
B02 B03 B01 A00 M01 M02
B01 B02 A00 M01 M02 M03
A00 B01 M01 M02 M03 M04
M01 A00 M02 M03 M04 M04
M02 M01 M03 M04 M04 M04
M03 M02 M04 M04 M04 M04
M04 M03 M04 M04 M04 M04

További hasznos információkat talál weboldalunkon, a Kötelező felelősségbiztosítás bonus-malus menüpont alatt.

Mikor kaphatok bonus kedvezményt?

Ahhoz, hogy a kötelező biztosítás bonus-malus osztályba sorolása következő biztosítási évben egy osztályt emelkedjen, a szerződésnek a besorolást közvetlenül megelőző biztosítási időszakban legalább 270 napig hatályosnak és kármentesnek kell lennie. Ha kárt okozott, de azt a biztosítónak megtérítette, akkor a bonus folyamatosság nem szakad meg.

A biztosító az okozott károkat csak akkor veszi figyelembe, ha az első kárkifizetés a besorolást közvetlenül megelőző biztosítási időszakban megtörtént.

Mi a biztosítási időszak?

A biztosítási időszak a 2010. január 2. előtt hatályba lépett kötelező biztosítási szerződések esetén egy naptári év, azaz minden év január 1-től december 31-ig tart. A 2010. január 2-án, vagy azt követően hatályba lépett KGFB szerződések esetén a biztosítási időszak a szerződéskötéstől (kockázatviselés napjától) számított egy évig, azaz 365 napig tart.

Milyen kedvezményeket jelentenek a kötelező biztosítási szerződésben megszerezhető bonus kedvezmények?

A kötelező felelősségbiztosítást szabályozó törvény és a törvényt kiegészítő 21/2011 (VI.10.) NGM rendelet nem szabályozza a bonus kedvezmények mértékét, a biztosítótársaságok egyedileg határozzák meg azokat. Általánosságban egy balesetmentes év 5% díjkedvezményt jelent.

A szerződéskötés előtt tanácsos az egyes biztosítótársaságok kedvezmény- és pótdíjrendszerével megismerkedni.

Számítsa ki, és kösse meg kötelező biztosítását!

Milyen mértékű pótdíjat jelentenek a malus besorolások?

A kötelező biztosítást szabályozó törvény és a törvényt kiegészítő 21/2011 (VI.10.) NGM rendelet nem szabályozza a malus pótdíjak mértékét, a biztosítótársaságok egyedileg határozzák meg azokat. A leggyakrabban alkalmazott pótdíjak: az M01 15%, az M02 35%, az M03 60%, az M04 pedig 100%-os pótdíjat jelent az alapdíjhoz képest.

A szerződéskötés előtt tanácsos az egyes biztosítótársaságok kedvezmény- és pótdíjrendszerével megismerkedni.

Mennyi ideig lehet érvényesíteni a bonust?

A korábban megszerzett bonus fokozat a szerződés megszűnését követő két éven belül érvényesíthető egy másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjármű (pl. személygépkocsi–személygépkocsira, tehergépkocsi-tehergépkocsira) szerződésében. Míg korábban a díj nem fizetése esetén a bonus kedvezményt a szerződő elvesztette, 2010.01.01-től a fedezetlenségi díj megfizetésével a bonus kedvezmény is megmarad.

Lehetséges-e két, azonos gépjármű-kategóriába tartozó jármű bonus kedvezményének megcserélése?

A bonus kedvezmény megcserélésére nincs lehetőség. Ha a szerződő egy adott gépjárműre már rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel, és annak hatálya alatt egy másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre szóló szerződést A00 kategóriába kell sorolni. Amennyiben a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás (eladás, forgalomból történő végleges kivonás) miatt megszűnik, akkor a megszűnést követő naptól a korábban megszerzett bonus kedvezmény az ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre érvényesíthető.

Gépjárművet vásároltam. Az új biztosító elfogadja-e az előző biztosítónál megszerzett bonus-besorolásomat?

A biztosító az üzembentartó nyilatkozata alapján teszi meg a besorolást. A nyilatkozatnak az alábbi adatokat kötelezően tartalmaznia kell:

  • gépjármű forgalmi rendszáma
  • előző biztosítási szerződés száma (kötvényszám)
  • előző biztosítási szerződés kezdete és vége
  • záró bonus-malus besorolás

Az üzembentartónak ügyelnie kell arra, hogy az adatok pontosak és a valóságnak megfelelőek legyenek.

A hatályos törvényi rendelkezések alapján a biztosító az alábbiak szerint határozza meg az adott szerződés besorolását:

  • A biztosító – az üzembentartó nyilatkozata alapján - köteles az adott szerződés kezdetét követő 15. és 30. nap közötti időtartamon belül a 2009. évi LXII törvényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból lekérdezni a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat.
  • A biztosító az üzembentartó nyilatkozatának ellenőrzését követően, a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül meghatározza a szerződés végleges bonus-malus besorolását.
  • Ha az üzembentartó nyilatkozatának adatait a biztosító a központi kárnyilvántartásban a 30. napig nem tudja leellenőrizni, akkor 15 napon belül erről az ügyfelet írásban értesíti. (Az üzembentartónak a hibásan/hiányosan/tévesen közölt adatokat a lehető legrövidebb időn belül korrigálnia kell az aktuális felelősségbiztosítója felé annak érdekében, hogy a biztosító ellenőrizni és érvényesíteni tudja az általa közölt adatok alapján a szerződés besorolását.)
  • Amennyiben a kárnyilvántartásban a nyilatkozat adatai a 60. napig sem beazonosíthatóak, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályba sorolja a szerződést a kockázatviselés kezdeti dátumától.
  • Valótlan adatközlés esetén – melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik - a biztosító a szerződést M4 osztályba sorolja.
  • Az üzembentartó nyilatkozatának hiányában a szerződést a biztosító A00 osztályba sorolja.

Számítsa ki, és kösse meg kötelező biztosítását!

A malus besorolást is kötelező érvényesíteni?

A bonus-malus rendszert szabályozó NGM rendelet szerint igen.

Hogyan vihető tovább a bonus kedvezmény a megszűnt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésről?

Az üzembentartó által az adott kötelező biztosítási szerződés vonatkozásában már megszerzett bonus osztályba sorolás megmarad, ha a szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzembentartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) új szerződést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosítónál.

A bonus-malus rendszert szabályozó 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet alapján a KGFB szerződések bonus-malus besorolásához szükséges adatokat az új biztosító köteles a - kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott - kártörténeti nyilvántartásból lekérdezni. A lekérdezés az üzembentartó nyilatkozata alapján történik.

Hogyan lehet igazolni a megszerzett bonust?

A biztosító az üzembentartó nyilatkozata alapján teszi meg a besorolást. A nyilatkozatnak az alábbi adatokat kötelezően tartalmaznia kell:

  • gépjármű forgalmi rendszáma
  • előző biztosítási szerződés száma (kötvényszám)
  • előző biztosítási szerződés kezdete és vége
  • záró bonus-malus besorolás

Az üzembentartónak ügyelnie kell arra, hogy az adatok pontosak és a valóságnak megfelelőek legyenek.

A hatályos törvényi rendelkezések alapján a biztosító az alábbiak szerint határozza meg az adott szerződés besorolását:

  • A biztosító – az üzembentartó nyilatkozata alapján - köteles az adott szerződés kezdetét követő 15. és 30. nap közötti időtartamon belül a 2009. évi LXII törvényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból lekérdezni a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat.
  • A biztosító az üzembentartó nyilatkozatának ellenőrzését követően, a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül meghatározza a szerződés végleges bonus-malus besorolását.
  • Ha az üzembentartó nyilatkozatának adatait a biztosító a központi kárnyilvántartásban a 30. napig nem tudja leellenőrizni, akkor 15 napon belül erről az ügyfelet írásban értesíti. (Az üzembentartónak a hibásan/hiányosan/tévesen közölt adatokat a lehető legrövidebb időn belül korrigálnia kell az aktuális felelősségbiztosítója felé annak érdekében, hogy a biztosító ellenőrizni és érvényesíteni tudja az általa közölt adatok alapján a szerződés besorolását.)
  • Amennyiben a kárnyilvántartásban a nyilatkozat adatai a 60. napig sem beazonosíthatóak, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályba sorolja a szerződést a kockázatviselés kezdeti dátumától.
  • Valótlan adatközlés esetén – melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik - a biztosító a szerződést M4 osztályba sorolja.
  • Az üzembentartó nyilatkozatának hiányában a szerződést a biztosító A00 osztályba sorolja.

A KGFB besorolást igazolni az előző biztosítótól hozott kárelőzményi igazolással is lehet, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, a kármentességet vagy azt a tényt, hogy az üzembentartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kárt okozott.

Továbbvihető-e a bonus kedvezmény a korábbi, de még el nem adott gépjárművemről?

Szaknyelven ezt párhuzamos üzemeltetésnek nevezzük. Új gépjármű vásárlásakor a kötelező felelősségbiztosítási szerződés díját mindig alapdíjban (A00 besorolás) kell fizetni, ha a szerződő a biztosítandó gépjármű mellett egy másik gépjárműre érvényes kötelező biztosítási szerződéssel rendelkezik. Amennyiben a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás (pl. eladás, forgalomból történő végleges kivonás) miatt megszűnik, akkor a megszűnést követő naptól a korábban megszerzett bonus kedvezmény az új, ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre érvényesíthető.

Ha A00-ban kötöttem meg kötelező biztosításomat, utólag jóváírják-e a bonus kedvezményt?

Az előző kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés törlésének napját követő naptól jóváírják a kedvezményt.

Eddig céges autót vezettem, az ott megszerzett bonus megmarad-e, ha az új kötelező biztosítási szerződésemet magánszemélyként kötöm?

A bonus kedvezmény a szerződő személyéhez fűződik függetlenül attól, hogy a gépjárművet ki vezeti. Ezért a cég nevén megszerzett bonus kedvezményt csak a cég viheti tovább egy új szerződésére.

Igénybe vehetem-e kötelező biztosítás kötéséhez valamelyik családtagom által korábban megszerzett bonus kedvezményt?

A bonus kedvezmény a szerződő személyéhez fűződik függetlenül attól, hogy a gépjárművet ki vezeti. Ezért a családtag nevén megszerzett bonus kedvezményt csak ugyanaz a családtag viheti tovább egy új kötelező szerződésére.

Mi a teendő, ha ideiglenesen kivontattam gépjárművemet a forgalomból?

A gépjármű ideiglenes kivonása esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés – a kötelező biztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény értelmében – maximum hat hónapig terjedő időtartamban szüneteltethető. A szüneteléshez be kell mutatni a gépjármű ideiglenes kivonását igazoló okiratot (okiratokat). A szünetelés a bejelentés napjától kezdődik, és az újbóli üzembe helyezés napjáig tart. Az újbóli üzembe helyezés napját az üzembentartó köteles a biztosítónak bejelenteni. Ismételt forgalomba helyezés esetén a biztosítási díj első részletének esedékessége a szünetelés megszűnésének napja. Abban az esetben, ha az üzembentartó az újbóli üzembehelyezést hat hónapon belül nem jelenti be, a szerződés a szünetelés utolsó napját követő napon érdekmúlással megszűnik.

Számítsa ki és kösse meg velünk kötelező biztosítását!

Mi a teendő, ha eladtam gépjárművemet?

Eladás esetén a gépjármű adásvételi szerződés másolati példányát meg kell küldeni a kötelező biztosítási szerződést kezelő biztosítótársaság részére, ahol ez alapján tudják szerződését törölni. Kötelező felelősségbiztosítást törölni csak akkor lehetséges, ha a szerződés az eladás napjáig díjjal rendezett, ellenkező esetben a szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg. Amennyiben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésen túlfizetés van, a többletdíj visszautalásra kerül a szerződő részére.

Meddig kell fizetni a gépkocsi felelősségbiztosítási szerződésének díját eladás és bizományba adás esetén?

Nagyon sok ügyfelünk vásárol új gépkocsit a régi beszámításával úgy, hogy a gépjármű-kereskedővel bizományosi szerződést köt.

A bizományba adással – függetlenül attól, hogy a régi autó árát kifizették, vagy beszámították az új gépkocsi árába – jogilag nem következik be az adásvétel, tehát nem lehet ilyen indokkal a kötelező felelősségbiztosítási szerződést vagy annak díjfizetését megszüntetni.

A bizományba vevő nem köthet kötelező biztosítást, mert nem ő az üzembentartója a gépkocsinak.

A gépjármű üzembentartójának – mint szerződőnek – kötelessége a kötelező felelősségbiztosítás fenntartása és díjrendezése a bizományosi szerződés időtartama alatt is.

Mi a teendő, ha ellopták gépjárművemet?

Teljes lopáskár esetén a gépjármű forgalomból történő kivonásáról készült határozat másolatát meg kell küldeni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kezelő biztosítótársaság részére, ahol ez alapján tudják szerződését törölni. Kötelező biztosítást törölni csak akkor lehetséges, ha a szerződés a forgalomból történő kivonás napjáig díjjal rendezett.

Mi a teendő, ha totálkáros lett gépjárművem?

A totálkárnak két fajtáját különböztetjük meg: gazdasági vagy műszaki totálkárt.

Gazdasági totálkárnak nevezzük, amennyiben a gépjármű gazdaságosan nem javítható (a javítás költsége megközelíti vagy magasabb, mint a gépjármű káridőponti értéke). Ez esetben a tulajdonos eldöntheti, hogy gépjárművét ennek ellenére megjavíttatja, kivonatja a forgalomból vagy eladja.

Amennyiben a gépjármű olyan sérüléseket szenvedett, hogy annak megjavítása lehetetlen (pl. kiégett, sérült az alváz stb.), műszaki totálkárnak nevezzük. Ebben az esetben a gépjárművet kötelezően ki kell vonni a forgalomból.

A forgalomból kivonó határozat vagy az adásvételi szerződés másolati példányának biztosítóhoz történő leadása szükséges a kötelező felelősségbiztosítás törléséhez.

Számítsa ki, és kösse meg kötelező biztosítását!

Mi a teendő öröklés esetén?

Az üzembentartó halála esetén a gépjármű abban az esetben vehet részt a forgalomban, ha annak birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja. A szerződés díjfizetéssel legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban. Ezt követően az örökös nevére kötelező biztosítási szerződést kell kötni.

Halálesetet követően örökölhető-e a bonus?

A bonus kedvezmény a szerződő személyéhez fűződik függetlenül attól, hogy a gépjárművet ki vezeti, ezért a szerződő által megszerzett bonus kedvezmény annak halála esetén a törvényes örökösre nem száll át, a kedvezmény nem örökölhető.

Mi az a Zöldkártya?

Nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a Nemzeti Iroda nevében a biztosítók állítanak ki a biztosított számára, a meglátogatott országban megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására.

Nemzetközi bizonylat, amely külföldön a kötelező biztosítás meglétét igazolja, valamint 2010.01.01-től belföldön is elfogadott igazolóeszköz.

Mi az a rendszámegyezmény?

A Nemzeti Irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményt aláíró országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkívánt biztosítási fedezet igazolásául a jármű forgalmi rendszámát az ország jellel együtt elfogadják.

Zöldkártyát hol kaphatok? Mi szükséges hozzá? Mennyibe kerül?

Nemzetközi gépjármű-biztosítási Zöldkártyát a Porsche Biztosításközvetítő Kft-től vagy közvetlenül a biztosító ügyfélszolgálatán igényelheti. Zöldkártyát kiadni csak a kötelező biztosítás díjrendezettsége esetén lehet, ezért a kiadásához igazolni kell a szerződés díjrendezettségét. A kártya kiadása ingyenes.

Mivel igazolhatom kötelező felelősségbiztosítási szerződésem meglétét közúti ellenőrzés során?

A kötelező biztosítás fennállását tanúsító dokumentumokat a 34/2009. (XII.22) PM rendelet szabályozza:
- a biztosítást igazoló okirat az azon szereplő kockázatviselés időtartama alatt, illetve határozatlan tartamú szerződés esetén – amennyiben a kockázatviselés időtartama nincs feltüntetve - a kockázatviselés kezdő napjától számított 60 napig,
- az adott díjfizetési időszakra vonatkozó feladóvevény, vagy a díjfizetési bizonylat, amennyiben azok alapján egyértelműen megállapítható a díjfizetéssel rendezett időszak,
- a biztosító által kiadott igazolás,
- nemzetközi Zöldkártya.

Mit jelent a biztosítási évforduló?

2010.01.02. vagy azt követő tulajdonszerzés esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés évfordulója a szerződéskötés (kockázatviselés kezdete) napjához igazodik. 2010.01.02. előtti kezdetű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a biztosítási évforduló egységesen december 31. függetlenül attól, hogy a szerződés mikor került megkötésre. A szerződést – évfordulóra – indoklás nélkül felmondhatja a szerződő és a biztosító is. A szerződéssel kapcsolatos minden változást erre az időpontra érvényesíti a biztosító.

A biztosító felé be kell jelentenem megváltozott adataimat?

Az üzembentartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a kötvényen feltüntetett adatok változását. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy egyes adatváltozások, mint pl. a lakcímváltozás, díjmódosulással járhatnak.

Kötelező gépjármű biztosítási szerződésemet kezelő biztosító korlátlanul megtéríti az általam okozott károkat?

A biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelője egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1600 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. A fenti összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a kamatokat is.

Számítsa ki, és kösse meg kötelező biztosítását!

Hova forduljak, ha kárt okoztak nekem?

Kárigényével közvetlenül a kárt okozó fél kötelező biztosítását kezelő biztosítótársasághoz fordulhat, a baleseti bejelentő és/vagy rendőrségi feljelentés benyújtásával.

További hasznos információkat talál portálunk „Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kárrendezési tippek” menüpontjában.

Hova forduljak, ha külföldön kárt okoztak nekem?

Kárigényével közvetlenül a kárt okozó fél kötelező biztosítási szerződését kezelő biztosítótársasághoz fordulhat, amennyiben a károkozó külföldi állampolgár, a szerződését kezelő külföldi biztosítótársaságot kell felkeresni.

Nyelvi problémák, nehézségek esetén javasoljuk, kérje valamelyik nemzetközi kárrendező iroda segítségét, vagy fogadjon ügyvédet a kárügy hatékony rendezése érdekében.

Mi a teendő, ha a károkozó ismeretlen?

Ha a balesetben Ön volt a vétlen fél, és a károkozó fél ismeretlen (pl. cserbenhagyás történt), akkor a kötelező biztosítás alapján kárigénye nem rendezhető, kivéve akkor, ha a káresemény során súlyos személyi sérülés is keletkezett. Az ismeretlen elkövető által okozott személyi sérüléssel is járó kárigényeket a MABISZ GKI rendezi.

Súlyos személyi sérülésnek minősül a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés.

Amennyiben rendelkezik casco biztosítási szerződéssel, forduljon szerződését kezelő biztosítójához, kárigényét csak casco biztosítása alapján tudja érvényesíteni.

Mi a teendő, ha a károkozó nem rendelkezik érvényes kötelező biztosítással?

Kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező károkozó esetén, vagy amennyiben a kárbejelentés időpontjában a károkozó felelősségbiztosítója nem ismert, a bekövetkezett kárt bármely magyar – gépjármű kárrendezéssel foglalkozó – biztosítótársaságnál be lehet jelenteni. A biztosító a kárfelvételi szemlét és a kárszámítást elvégzi, és a káriratokat kifizetési javaslattal a MABISZ GKI által kezelt Kártalanítási Számla felé továbbítja. A kárrendezést a káriratok alapján a MABISZ GKI vagy az időközben megállapított felelősségbiztosító végzi. Amennyiben a károsult rendelkezik casco vagy egyéb vagyonbiztosítással, amely alapján a kár összege kifizethető, a kárt ezen szerződés alapján kell rendeztetni, a MABISZ GKI ilyen esetben nem nyújt kártérítést.

Mi az a kártalanítási számla?

A kötelező biztosítás szerződéses rendszere 1991. július 1-jén történt bevezetésekor a jogszabály a Magyar Biztosítók Szövetségére (MABISZ) ruházta azon károk pénzügyi fedezetének elkülönített számlán való kezelését és a károsultak kártalanítását, amelyet a kötelező biztosítási szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó, illetőleg bizonyos korlátok között ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okoztak. A Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Iroda (MABISZ GKI) egyik kiemelkedő feladata a fentebb említett károk rendezése.

Mi az a baleseti adó?

A baleseti adó egy olyan adónem, amelynek bevezetésére az egészségügyi források bővítése érdekében került sor. A baleseti adóra vonatkozó részletes szabályokat a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (Neta tv.) szabályozza.

Ki kötelezett a baleseti adó megfizetésére?

Az adókötelezettség azokat érinti, akikre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény szerinti biztosítási szerződéskötési kötelezettség vonatkozik, azaz az adó alanya a KGFB szerződést kötő személy vagy szervezet.

Számítsa ki és kösse meg velünk kötelező biztosítását!

Milyen időszakra kell baleseti adót fizetni?

Az adókötelezettség a biztosítási időszak első napján keletkezik, és utolsó napján szűnik meg. Ha a díj meg nemfizetése miatt a gépjármű forgalomból való kivonása iránti eljárás indul, akkor az adókötelezettség a gépjármű forgalomból való kivonása napján szűnik meg.

Kinek a részére és hogyan kell megfizetni a baleseti adót?

Az adó megállapítására, beszedésére, bevallására és befizetésére a törvény a biztosítót kötelezte. A szerződő pedig az adó biztosító részére történő megfizetésére kötelezett. A biztosítónak a megállapított adót a törvény 2012. január 1-i hatálybalépését követően 2012. január 1-jén vagy későbbi időpontban esedékes biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt kell beszednie, annyi részletben és olyan arányban, ahány részletben és amilyen arányban a szerződő a biztosítási díjat fizeti.

Mi a baleseti adó alapja?

A baleseti adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj, de a kirótt – a „normál” biztosítási díjnál jóval magasabb - fedezetlenségi díj után is meg kell fizetni az adót. Az adót továbbá a türelmi időre is be kell szednie a biztosítónak, ilyen esetben az adó alapja szintén a fedezetlenségi díj lesz. Határozott tartamú biztosítási szerződések esetében az adó alapja a határozott időtartamra megállapított egyszeri biztosítási díj.

Milyen mértékű a baleseti adó?

A baleseti adó mértéke az adóalap 30 %-a, de az adó nem lehet több, mint a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű.

Változhat-e a fizetendő baleseti adó összege?

A baleseti adó mértékét a biztosítótársaságok éves rendszerességgel, a KGFB díjhoz igazodva állapítják meg. Amennyiben a biztosítási díj változik (pl. helytelen bónusz besorolás korrigálása miatt), a baleseti adó összege is ennek megfelelően arányosan nő vagy csökken.

Mi történik, ha a baleseti adó megfizetése csak részben teljesül?

Amennyiben a szerződő a biztosítási díj és a baleseti adó együttes összegénél kisebb összeget fizetett, akkor a befizetett összeget a törvény szerint — a baleseti adó megfizetésének elsődlegessége miatt — úgy kell tekinteni, hogy a szerződő részben vagy egészben a megállapított adót fizette meg. Így a biztosítási díj fizetésében hátralék keletkezik.

Ebben az esetben a biztosítótársaságok felszólítást küldenek, amelyben kérik a hiányzó összeg megfizetését.

Mikortól hatályos a baleseti adó?

A baleseti adó 2012. január 1-től hatályos.

Miért jött létre a biztosítási adó?

A társadalmi közös kiadások fedezete, valamint a biztosításokkal összefüggő közterhek számának csökkentése érdekében alkotta meg az Országgyűlés a 2012. évi CII. törvényt a biztosítási adóról.

Ki kötelezett a biztosítási adó megfizetésére?

Az adó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági térség tagállamában székhellyel rendelkező vagy a Bit. szerint harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is a törvény 2.§ szerinti tevékenység tekintetében (adóköteles a biztosítási szolgáltatás nyújtása, ha a kockázat felmerülésének helye a Bit. 3.§ (1) bekezdés 36. pont b) alpontja alapján Magyarország)

Mi a biztosítási adó alapja?

A biztosítási adó alapja a biztosítási díj.

Mi a biztosítási adó mértéke?

Az adó mértéke casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 15%-a, míg vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 10%-a.

Mikortól hatályos a biztosítási adó?

A biztosítási adó 2013. január 1-től hatályos.

Milyen időszakra vonatkozóan alkalmazható a 2012. október 30-ig meghirdetett KGFB díjtarifa?

A 2012. október 30-ig meghirdetett KGFB díjtarifát a biztosítók a 2013. január 1-től alkalmazandó tarifaként hirdetik meg. A biztosítók a 2012. október 30. és 2012. december 31. közötti időszakban a 2013. március 1-jét követően kezdődő biztosítási időszakra szóló KGFB ajánlatot nem fogadhatnak el, és ezen időponttól kezdődő biztosítási időszakra szóló szerződést nem köthetnek, az így létrejött szerződés érvénytelen.

Jelen rendelkezéseket a 2012. évi CLI törvény tartalmazza (A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása), amely megtalálható a Kötelező biztosítás szabályozás menüpont alatt.

Számítsa ki és kösse meg velünk kötelező biztosítását!

Még mindig nem kapott választ kérdéseire?

Olvasson tovább a kötelező biztosításról az alábbi menüpontokban:

Vagy vegye fel a kapcsolatot munkatársainkkal!